egyházközségi gazdasági tanács: a plébános tanácsadó szerve, Magyarországon az →egyházközségi képviselőtestület gazdasági bizottsága a CIC 537. és 1281-82. kánonjai alapján. - Az egyh. és világi elnök mellett tagja az →egyházközségi gazdasági gondnok, az →egyházközségi gazdasági felügyelő és a pénztáros, akiket a képviselőtestületi tagok maguk közül választanak. Az ~ működéséhez szükséges még két →egyházközségi számvizsgáló, aki nem lehet sem az egyh., sem a világi elnök, sem a pénztáros. - Az ~ feladatai. Az egyh. elnök vezetése és irányítása mellett a jó gazda gondosságával nyilvántartja az egyhközs. tulajdonát, az ingóságokról pontos leltárt vezet; birtokívvel v. ennek másolatával számontartja az ingatlanokat, rendben tartja az egyh. épületeket, anyagi forrásokat próbál biztosítani, ügyel az alkalmazottak járandóságának pontos kifizetésére, megfelelő anyagi hátteret próbál biztosítani az ott műkődő lelkipásztorok és alkalmazottak megélhetéséhez. - Részleteiben: a) elkészíti az évi zárszámadást a tárgyévet követő II. 1-ig; b) összeállítja  a költségvetést a következő évre a tárgyévet megelőző XII. 1-ig; c) megállapítja az alkalmazottak fizetését; d) előkészíti az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti szerződések megkötését, megújítását, felbontását, és a belőlűk származó jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését; e) munkaszerződések megkőtése előtt az illetők szakmai és erkölcsi alkalmasságáról információkat szerez be, alkalmazásuk esetén munkájukat ellenőrzi; f) a pénztár állagát megőrzi és ellenőrzi; g) gondoskodik az adók, járulékok, az egyhm. központ részére az anyagi járandóságok időben történő befizetéséről; h) a jóváhagyott költségvetéstől eltérő minden 35.000 Ft-ot meghaladó kiadáshoz költségvetési módosítást kell megszavaznia és a jegyzőkv-vel együtt a Ppi Hatósággal engedélyeztetnie, majd a kifizetésről végelszámolást készítve az ~i gyűlésen beszámolnia és a kiadást a zárszámadásban feltüntetnie; i) az állami hivatalok számára időre és az előírásoknak megfelelően elkészíti a megfelelő elszámolásokat. - 1994: az →egyházi adó, az esetleges ingatlanból származó jövedelem v. külön célmeghatározással történő gyűjtés, segély és a ppségen keresztül az állami költségvetésből kiutalt segély képezi az egyhközs. szükségleteit fedező anyagi alapot. Nem tartozik az egyhközs. képviselők hatáskörébe a templompénztári bevétel, de évente, a zárszámadáskor a plnos erről is köteles beszámolni a képviselőtestület tagjainak. E pénztár ellenőrzése továbbra is az esp-ek feladata. - Az ~ot erkölcsi felelősség terheli a lelkiismeretlenségből származó veszteségek, károk miatt. Anyagi felelőssége azonban csak annak van, aki az áll. v. egyh. jogba ütköző módon károsítja meg az egyhközs-et. - Sem az ~, sem a képviselőtestület nem köthet érvényes adásvételi szerződést. Szerepük e téren javaslatadás a plnos számára. Szerződést a pléb. nevében a plnos köt személyesen v. megbízott útján, de az csak a mpp. jóváhagyásával válik érvényessé. →egyházi javak elidegenítése **

MEKSz: 5,7.